Minden a fenn,
mondtam lentről,
mert nem értettem
fenségét.
És semmi a lenn,
mert átlagos és
cserélhető.
Székelyhidi könyve egyszerre egyetemes apokalipszistörténet és magán hittétel. Hűen követi az Újszövetség 27., prófétai könyvének felépítését, minden versére és fejezetére direkt hivatkozásokkal, ugyanakkor Székelyhidi új alapokra helyezi saját látomását. Az alapmotívum nála a Teremtő befogadása, melynek nála meglepő, és mégis kézenfekvő formája lesz az elnyelés. A magába fogadás gazdag szimbólumrendszerében bontakozik ki előttünk a halandó ember fájdalmas és mégis csodálatos alkalmassága a hitre és a szeretetre. Ez az emberen túli, már-már lehetetlen hitmunka kivételes és egyben mindent felemésztő, apokaliptikus víziók kíséretében rajzolódik ki a szemünk előtt.
(Jel 1,9–16)
Apám
tiszta
lelkét
a tó
beitta.
Halak imádják.
Hullámokat vet.
Fodros
vizéből
iszom,
amibe lett.
Szomjam múlik,
a felitatottat
mégis
újra és újra
befogadom.
Imádom
az átlagosságot és
a megszokást.
Minden nap
áldozok rá, iszom
szótlanságát.
Kiegyenesedem,
messzire elnézek.
És akkor
anyám emelkedik
a tóból.
Anyám harsona.
Anyám evés.
Hét arany szót
szól,
hét üvegtálba
szed
egy-egy
bárányt.
Forróság lesz.
Szárazföld
anyám
a tóban.
Sziget
anyám.
(Jel 5,1–5)
A belém
búvó,
bennem lakó,
szemembe
gyűlő,
nyelvemen
szólító,
aki tartja
bennem
a lelket,
és folyton
elámít.
Éberen alszom,
befelé figyelek.
Lázasan,
kórtalan.
Viselem
a bennem ülőt,
érzem,
hová ereszti
a kezét.
Látom,
amit enged.
Látom,
amíg tart.
Szó nélkül
olvassa
a tenyerébe
zárt könyvet.
Lesem
a bennem olvasót.
Csukott
könyve
csupa titok.
Vas fedele
a hét anya
együttes
arca,
hét verejtéke,
hétrét sírt szeme.
Bőr szíjait,
fém csatjait
pecsétek fogják,
látom
a hét ház
ajtaját.
Látom,
a könyv
nyílni akar.
És a bennem
működő ég
gomolygásba kezd,
a nyelvemre
hordott föld
fagyossá
lehűl.
Akkor
a bennem levő
felforrósítja
gyomromat,
megéhesít.
Kívánom
a könyvet.
El akarom
nyelni.
Az anyák
szemébe nézek.
A könyv
nyílni akar.
(Jel 10,1–7)
Láttam
az anyát
a szülői házból,
és megnyugodtam,
hogy nekünk anyáink
vannak, szorgos nők
a gyomorból,
lányok a Napon.
Láttam
a tiszta anyát
az öntözőcső
áztatta sárban, szőrmepapucsa
csurom víz volt,
kezében
receptes könyv.
Az anya szólt,
szemében
összeértek
a porta ablakai.
Kész az ebéd!
Éreztem ruhája
átható
levesszagát,
a kiázott fűszerekét,
és énekelte szívből,
hogy nincsen
haladék!
(Jel 14,6–13)
Az ég szerelmére,
szeressétek
a bennem ülőt,
és bízzatok,
mert ő a nyelv
ízlelőbimbaja,
és a szemfogak
éle.
Nyeljetek nagyokat,
mert abban
mutatkozik
a megértés.
Aki csak
magában hisz,
és a torkosság
téves tudója,
hátrébb
sorolja nyelvét,
nem rág
eleget,
rossz lesz
annak a lehelete,
szúvas a foga.
Éjjelente
harákol,
mert
a félrenyelt
tudás
kikezdi
torkát.
Aki így
emészti
magát,
fogalma sincs
a bennem
lakóról.
Úgy hal meg,
hogy nem koplalt soha.
Pedig aki
időnként
megvonja magától
a zsíros ételt,
boldogabban él.
Aki az ízek
mértékét
érti,
több
személyre főz,
asztalhoz
hívja
családját,
ad
mindenkinek,
aki kér,
átlagos
marad.
Az ég szerelmére,
sose egyetek
túl sokat,
de szeressétek
a föld javait,
és a zápor
szagát.
Fogadjátok el,
ami kívülről
jön,
de belül
fakad.
Az ízesítésben
lakozik
az emésztő
szeretet,
mértékében
az idő.
(Jel 20,11–15)
Akkor
kihajtotta
az átlagos
küllemű
könyvet,
és a lapok
mi
voltunk.
A szerteáramló
illat
felkeltette
a reményt
azokban is,
akik belül
meghaltak
vagy igazán
sosem
éltek még.
2023-ban ünnepelte 50. születésnapját Székelyhidi Zsolt. Ez a videó részlet a Nyitott Műhelyben elhangzott beszélgetésből.
Székelyhidi nem ateista, hanem kételkedő, kereső ember. Roger Martin du Gard írja Egy lélek történte című szép könyvében: nem az számít, hogy hisz-e az ember, az az igazán fontos, hogy hogyan hisz, vagy hogyan nem.
A kötet formavilága követi a korábbi évek Székelyhidi-verseinek szerkezeti sajátosságait: rövid, nem ritkán egyszavas sorokra tördelve olvashatók a versek, a stílus egyszerre letisztult és képekben bővelkedő.
AMBROOZIA
Székelyhidi Zsolt könyvének előzetes szövege magából a Szentírásból való, Szent János evangelistától a Jelenések Könyve, az Újszövetség textusa. Miért és hogyan történik az átírás? Mit jelent ebben a könyvben a test?
Székelyhidi Zsolt Jelenések című kötete egy novella, amely verseskönyvnek álcázza magát. A történet egy szürreális útkeresést mutat be, alaphelyzete a költői én tépelődése.
Minden vers előtt ott van a hivatkozás, a bibliai rész elérhetősége. (…) a Székelyhidi-művek szempontjából ezek viszonyítási alapok, ám a költő el is szakad az eredeti szövegektől..